2014. október 12., vasárnap

15.rész

Hogyan is...?


J-Hope POV.


Hogy hogyan is kerültünk ide? Egyszerű az egész, de kezdem az egészet a legelejéről. Otthon ültem békésen és a Forma1-et néztem amikor Rap Monster hívott. Már gyerekkorunk óta ismerem, nagyon jó barátom még máig. Azt mondta lenne egy srác akivel meg kéne ismerkednie a bandának, mivel ő is csatlakozna. Elmentünk, összeismerkedtünk és barátok lettünk. Apámnak nem nagyon tetszett, hogy olyan barátaim vannak akik csak a bajt keverik. Nekem sem tetszett, hogy nem bízik bennem és ebből lett a nagy balhé. Volt tányértörés és mi egyéb, majd jött egy este amikor neki álltunk felelsz vagy merszezni. Igen csak berúgtunk, másképp nem csináltunk ilyen hülyeséget. És valamelyik hülye kitalálta, hogy jöjjünk el ide. Felpakoltunk temérdek kaját, ruhát és néhány fegyvert amit a haverokkal összeszedtünk, majd nekivágtunk a túrázásnak. Innen már szerintem kitalálható, hogy mi volt. Itt ragadtunk a semmi közepén körülvéve vérszívó hibridekkel, már sokkal kevesebb kajával. Azt nem értem, hogy hogy eddig kitartott, mert történetesen mindegyikőnk egy haspók. Szóval ennyi lenne az én részemről. 

JungKook POV.


Jó családban nevelkedtem. Mindent megadtak nekem a szüleim, csak folyton dolgoztak. Én iskolába jártam és ez így ment. Nem tudtam mi szeretnék lenni. Utáltam rajzolni, énekelni és egyéb ilyen dolgok. Pár hónappal az érettségim előtt kigyulladt az iskolánk jobb szárnya és futótűzként terjedt a mi termünk felé. A folyosók füsttől tátongtak és a tűz sokak halálát okozta. Köztük a legjobb barátaimét is. Az osztályfőnökünk mindenkit próbált nyugtatgatni és kimenekíteni, de ez az ő rovására is ment. Sajnos ő sem élte túl. Minden diák eszeveszettül kereste a kijáratot, de a füst ismét megakadályozott bennünket. A nagy sürgés-forgásban ellöktek és egy elég komoly füstmérgezést is kaptam az ott töltött idő alatt. Rap Monster és JiMin azon a környéken jártak és ahogy meghallották, hogy már csak egy srác van bent - vagyis én - a megmentésemre siettek. Meg is találtak és kivittek. A kórházba is bejöttek velem, majd megvárták amíg anyáék odaérnek. Persze anya, ha nem mondott százezerszer köszönetet neki akkor egyszer sem. Minden nap bejöttek hozzám és végül megkért, hogy csatlakozzak a bandájukba. Hálából igent mondtam, mert ennyivel tartoztam nekik. Aztán a többiekkel is összeszoktunk és most itt vagyunk.


JiMin POV.


Hol is kezdjem? Talán ott, hogy a bátyám kirakott otthonról, mert állandóan szájaltam vele és ne bírt velem. Logikus, hogy ki kell raknia, de akkor miért nem küldött el a nagyanyámhoz. Jaj, inkább jobb is volt ez így. Na szóval hajléktalan lettem és a közeli parkban kötöttem ki. Nem volt kellemes az őszi napokat ott tölteni. De jött Rap Monster és összeszedett egy csövest. Konkrétan engem. Mert hát az voltam. Monster lett az én szállásadóm, legjobb barátom és a ,, megmentőm". Neki köszönhet a banda mindent. Mindegyikőnket ő húzta ki a csávából és sokkal tartozunk neki. Ezek között szerepel a tisztelet is. 

Jin POV.


Egy gazdag család sarjaként nőttem fel. Apám nagyon befolyásos ember. Egyáltalán nem foglalkozott azzal, hogy mit csinálnak a kicsi gyerekei, csak a munka és a munka. Az bátyám és a húgom mindent elvett tőlem. Anyánk figyelmét, a szeretet és egyéb gyermeki örömöt. Nem is csodálkozom, hogy rossz társaságba kerültem. Motorosok, drogosok és részeges ember lettek a barátaim, ne vagyok erre büszke, de a szüleim hibája. Ha nem lenne az az átkozott pénz az úr akkor minden másképp lett volna. Este volt, hajnali 2 lehetett amikor hazafele sétáltam. Sötét volt Szöul utcája és megjelentek az est urai, a ,,barátaim" félék. Lehet, hogy meglepő, de féltem. Féltem, hogy elkapnak, összevernek és megetetnek velem valami drog félét. Soha nem csináltam ilyen hülyeségeket, attól, hogy ilyen emberek vettek körül. Megtörtént amitől annyira féltem, megtalált az emberiség legalja. Elkezdtek verni, majd mikor már félig eszméletlen voltam akkor jött a megmentősereg. Azaz Rap Mon, JiMin, V és J-Hope. Eltakarították azokat a férgeket és befogattak a szállásukra.

V POV. 

Minden szuper volt, addig amíg fel nem tűnt a színen az anyám. Tudni kell róla, hogy azért váltak el apuval, mert állandóan vert, cigizett és miegymás. Követelte, hogy költözzek hozzá vagy apám fogja megbánni. Én a hülye fejemmel nem hallgattam rá és ennek meg volt az ára. Ahogy hazamentem a munkából apámat a villanyra felakasztva találtam. Alatta vértócsa és egy boríték. Egyszerre voltam dühös és szomorú. Tudtam, hogy hülye anyám van, de azt nem gondolta, hogy ilyen messzire képes elmenni. Nem hagytam annyiban és elmegyógyintézetbe zárattam, onnan pedig ment a börtönbe. Miután eltemettettem apámat rám maradt a ház és az adósság. A fizetésemből nagyon nehezen boldogultam így is, nem még apám nélkül. A munkatársam mondta, hogy van egy ismerőse akinek az öccsével barátkozhatnék. Mondtam, hogy legyen és ekkor ismertem meg NamJoon-t. Nem bántam meg, hiszen lakást ajánlott és még több barátot. Később kerültünk ebbe a vidámparkba, ahol résen kell lenned.

Rap Monster POV. 


Én vagyok ennek az egész pereputtynak a teremtője. Nekem köszönhetik, hogy nem kerültek nagy bajba és csak tiszteletet és barátságot várok tőlük. Ennyi az egész. Hogy én minek köszönhetem az ittlétem. Mindig is rossz baráti köröm volt. Hiába próbáltam megjavulni, megtaláltam a legrosszabb embereket a környéken. Drogosok és bűnözők lettek az én barátaim. Anyám és apám nem tudott velem mit kezdeni. A húgom mindig fontosabb volt számukra, mint én. Magasról letojtak, de nem is nagyon érdekelt, hogy mit gondolnak ők és mások. Nekem sem volt a legjobb, de eléltem a munkámból és volt egy házam is. Később felkerestek azzal az indokkal, hogy szeretnék, ha jobb lenne a viszonyom velük. Visszaköltöztem és abban az időben ismertem meg Suga barátomat. Legkésőbb csatlakozott hozzánk JungKook és mivel anyámék csak a pénzt akarták tőlem - pedig volt nekik temérdek - visszamentem a saját házamba, ahol a fiúkat helyeztem el. Berúgtunk és V kitalálta, hogy játszunk felelsz vagy merszet. Csak is ő tud ilyen marhaságot kitalálni. Ugyan ki más? Mertem és az volt az ára, hogy mindenkinek el kell jönnie ide túrázni. És azt honnan tudjuk, hogy a fél várost ellepték a hibridek? A húgommal elég jó viszonyt ápoltam és ő a TV-nél dolgozott, mint tudósító. Egyre több hír jött arról, hogy emberek száza hullik el a szöuli tartomány körül. Mi pedig talán segíthetünk ezen...



4 megjegyzés:

  1. Szia.
    Hmmm..ez most nagyon érdekes volt. Jó volt belelátni egy kicsit a srácok múltjába ^^
    Nagyon várom folytatást :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hali^^
      Lesz még olyan alkalom, hogy az ő szemszögükből írok, de majd csak a vége felé. A következő kicsit később fog jönni, de igyekszem. :)

      Törlés
  2. NamJoon de jó arc már :DDD JiMin is :D megmentették JungKook-ot :DD Hááát... szegénykéim :'( <3 elég szomorú múltjuk van és most meg ilyen helyre kerültek :/.A következő részben egyen már az, hogy én oda megyek a tankkal(viszek gránátokat meg gépfegyvereket is) és megmentem őket :D Jaaa éééés még az legyen benne hogy Minnie belém szeret és összejövünk :33 <3 És happy end :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. NamJoon és JiMin oppa jó ember... meg én is :P Na, de ez mellékes. Álmodozni szabad, de ezt nem itt. xD Majd, ha híres leszek és találkozok a fiúkkal akkor mindenképp bemutatlak JiMinnek és a többieknek is persze. :D Mert én el fogom érni az álmom, ha törik, ha szakad. ^_^

      Törlés