33.rész

Kész káosz...

SoHyun POV.

-Yoon Gi mondott neked valamit? - kérdeztem tőle, mire felkapta a fejét.
-Nem, de hallottam lent a pincében a beszélgetésüket Monsterrel. - nézett rám bánatosan.
-Miről beszéltek? - nagyon remélem, hogy nem tárgyalták tovább azt az esetet, mert akkor...
-Yoon Gi megcsalt. - Hát ez kész!!! Megfojtom azt a gyereket!
Próbáltam leplezni a felgyülemlett dühöm, fejemet elfordítottam, de ez még árulkodóbb volt mint gondoltam.
-Te tudtál erről, igaz? 
-Sajnálom MiYoung, én el akartam mondani... vagyis nem akartam elmondani, mert tudtam, hogy fájdalmat okoznék vele. - néztem a szemébe -Nagyon sajnálom.
-Nem. - sóhajtott nagyot -Akinek sajnálnia kéne az Yoon Gi, de neked semmiképp nem. Felfogtad?
Csak bólintottam.
-Lányok! - szólt be Jin -Kész a kaja!
-Oké. - mondtuk egyszerre.
-Majd én behozom neked tálcán és én is bent eszek veled. Oké? - küldtem felé egy biztató mosolyt.

Felálltam az ágyról és kisétáltam a konyhába. Elég jól el tudok igazodni, ahhoz képest, hogy alig pár napja vagyok itt. Azt a kevés időt is a pincében töltöttük, vagy ahogy Rap Monster mondaná ,,A búvóhely,a mi biztonságot nyújt." Na persze. Azért szakították majdnem ránk az ajtót, vagy mi a szösz az.
-Kérhetek egy tálcát? - fordultam Jin felé és kaptam is egyet.
-Nem itt kajáltok? - kérdezte Hopi.
-Most nem. - válaszoltam röviden és gyors iramban kapkodtam össze a nekünk kellő szószokat, húsokat.
Pár pillanat múlva már bent rágcsáltuk a Jin által elkészített vacsoránkat. Ahogy befejeztük kivittem, szépen megköszöntem Jinnie-nek a finom ételt és húztam is vissza TaeTae szobájába, ami lényegében most a miénk. Felkaptam a Taehyung-tól kapott pizsamám - ami egy combig érő póló és egy boxer volt. Tudom... Ezen én magam is kiakadtam, de nincs más. Hamar lebonyolítottam a zuhanyzást és indultam is vissza barátnőmhöz. Nem akartam magára hagyni ebben a helyzetben, mert tudtam hogy kárt tehet magában lelkileg. Agyongyötri magát, telebeszéli hülyeségekkel a fejét és egyéb ilyen dolgok.

Ahogy beléptem a szobába hatalmas nevetési rohamba kezdett olyannyira, hogy majdnem lefordult az ágyról. 
-Most mi olyan vicces? - kérdeztem értetlenül. Tényleg nem tudtam, hogy mit nevet oly' önfeledten.
-Néztél már egész alakos tükörbe, amikor ez a szerelés rajtad van? - röhögött még mindig. 
-Nem. - ingattam a fejem.
-Akkor tedd... meg. - már szinte fuldokolt, annyira nevetett.
Hát mit tehettem... belenéztem a szobában elhelyezett egész alakos tükörbe és mit ne mondjak... engem is elfogott a nevethetnék. 
-Mi ez a hatalmas mulatozás? - lépett mögém TaeTae, majd megölelt.
-Csak rá kell nézni. - mutatott rám Sissy.
-Ahaa. Hát nem egy méretünk van. - puszilt meg.
-Hát nem éppen. Hogy-hogy bejöttél? - bújtam a karjába.
-Fáradt vagyok szóval megyek aludni és előtte szerettem volna jó éjszakát kívánni. Szóval... - csókolt meg -Jó éjt!
-Jó éjt szívem!
Odasétált MiYoung-hoz is és megölelte, szintén jó éjszakát kívánt neki is.
-Annyira aranyosak vagytok. - mosolygott boldogan barátnő, ahogy Tae elhagyta a szobát.
-Azt mondod? - feküdtem be mellé.
-Igen, de most már aludjunk. - húzta magára a takarót és elfordulva tőlem feküdt el.
-Olyan gyorsan tönkre tudod vágni a megható pillanatokat. - rúgtam a fenekébe, mire egy kisebb nyögés hagyta el a száját, ám én is összeszedtem magam és próbáltam elaludni. 

Másnap reggel arra keltem, hogy valami keményen fekszem. Lassan nyitogatni kezdtem pilláim és hamar rájöttem, hogy én bizony a földön fekszem. 
-Sissyyy! - dünnyögtem rekedt hangon, mire barátnőm forgolódni kezdett. 
-Mi van? - hallottam az ágyról. 
-Nézz csak le! 
-Te hogy kerültél le oda? - döbbent meg ideiglenes ágyam láttán.
-Na vajon hogy? - kezdtem pipa lenni.
-Épp ezt kérdem. - mondta, majd felállt és kisétált a szobából.
-Nehogy segíts nekem. Á, az már luxus lenne! - kiabáltam utána. 
Mivel magamra maradtam így saját magamtól felkecmeregtem és követve drága, egyetlen, segítőkész barátnőm példáját, kisétáltam a konyhába. Ott már javában terjengett a reggeli illata és páran már falták is azt. 
-Jó reggelt! - köszöntem a srácoknak. 
-Jó reggelt! - köszöntek vissza.
-De ne már Rap Monster! - hallottam meg MiYoung hangját -Miért nem mehetek haza?
-Mert még kint mászkálhatnak! Nem érted? Csak nem szeretném, ha bajod esne. Ennyi.

-És ha elkísérne valaki? 
-MiYoung...
-NamJoon...
-Majd megyek én! - ajánlottam fel.
-Rád még a hörcsögömet se bíznám. Már bocsi.
-Hé! - háborodtam fel.
-De Monster... - állt fel a székről JiMin -Neked csak egy kutyád volt, de az is megdöglött.
-Az mindegy. - legyintett -Akkor sem mehet el így Sissy.
-Elkísérjem? - kérdezte unott hangon Yoon Gi.
-Akkor inkább én. - ugrottam Moni nyakába.
-Nem vagy egy könnyű eset ugye tudod!? - próbált lerázni magáról.
-Tudom. 
-Hát szállj már le rólam! - dobott le végül és a földön kötöttem ki, fájós fenékkel.
-Ezt fájt! - simogattam az érintett testtájt.
-Megpuszikázzam neked? - lépett mellém Tae, ahogy felálltam.
-Ha megpróbálod megütlek. - néztem rá komoly arccal, de ő csak nevetett.
-Akkor jöjjön velem Yoon Gi, de már haza szeretnék menni a bácsikámhoz. - akaratoskodott MiYoung.
-Jó menj, kísérjen el Yoon Gi. Mit bánom én csak fejezd be ezt a nyavalygást kérlek! - sóhajtott Mon, majd ő is leült falatozni. 
-Biztos Yoon Gi-val akarsz menni? - súgtam oda barátnőmnek nagyon halkan.
-Nem, de úgy látszik Monster vele már elenged. - súgta vissza, majd a maradékunk is leült megreggelizni...

32.rész

Semlegesen, majd összetörve...

MiYoung POV.


-Tessék? - nézett rám értetlen fejjel.
-Semmi. - legyintettem -Mindegy.
Igazából kicsit sem volt mindegy. Ha mindaz amit hallottam a beszélgetésükből, akkor semmiféleképpen nem hagyhattam ezt szó nélkül.
-MiYoung? Szerinted eltűntek már innen? - pillantott rám NamJoon.
-Nagy valószínű, hogy igen. - bólintottam egy aprót a fejemmel, majd ténylegesen meggyőződve, hogy nincsenek a fényben járók képben visszamentünk a feljárón a lakásba. Hatalmas kő esett le mindenki szívéről, ahogy tiszta volt a terep. Jin, JiMin, Kook és Hope lehuppantak a kanapéra, V a fotelba és SoHyun az ölébe. Ez így jó kis felállás volt csak volt egy apró bökkenő... Közel sem bíztam meg annyira Yoon Gi-ban, mint pár hete. Azonnal megingott a bizalmam és furcsa érzések kezdtek kavarogni bennem.

-Sissy! - fogta meg a vállam Joon -Jól vagy? Olyan furcsán viselkedsz most.
-Nem. - ráztam meg a fejem -Minden oké van. - hazudtam.
-Jól van. Gyere! Egyél, mindjárt nézek valamit, bár igencsak el kell majd sétálni a kisboltba.
-Igazából nem olyan fontos, nem vagyok éhes. - ekkor megkordult a gyomrom.
-Aha. Persze. - vigyorgott Moni -Egy perc és itt vagyok.

Amíg ő kaja után nézett én próbáltam újra ,,összebarátkozni" mindenkivel. Bár nem kellett nagy erőfeszítést tennem, mert ragadtak rám, mint légy a pókhálóra. Ebbe a csoportba tartozott drága SoHyun barátnőm, J-Hope és JungKook. Közben Jin, JiMin ls V az utcában lévő kisboltba mentek bevásárolni. Miközben én le voltam foglalva a srácokkal, addig Suga és Mon a nappali egy kisebb zugában húzódtak meg beszélgetni. Néha-néha egy-egy pillantást vetettem feléjük és valahányszor ez megtörtént, annyiszor kapták el a tekintetük. Egyre biztosabb lettem, hogy a beszélgetés - amit lent a pincében váltottak - nagyon is valós volt és megtörtént. Kezdett nyomasztóvá válni a helyzet és feszélyezve éreztem magam. Nagyon.

-Jaj, noona! - támasztotta a fejét a vállamra JungKook -Elfáradtam.
-Nem is csodálom a nagy ugrálás-bugrálás közben. - kócoltam össze a haját.
-Na! Noona! - állította vissza durcázva a haját -Amúgy jól vagy? Nem fáj valamid?
-Köszönöm Kook, jól vagyok. - öleltem meg.
-Nagyon szívesen. - ölelt vissza.
-Én is! Én is! - ugrándozott körülöttünk SoHyun, majd J-Hope is és ő is ránk borultak. 
-Srácok! - nyomorogtam legalul -Ez egy csöppet kényelmetlen számomra.
-Szevasztok!! - vágta ki a bejárati ajtót JiMin, amire J-Hope fegyvert rántott.
-Cseszd meg az eget JiMin! - lélegzett fel Rap Monster -Ilyet többet ne csinálj!
-Most miért? - kérdezte és Jin az ő nyelvén elmagyarázta.
-Hát... - kezdett bele V -A boltos nőcikének annyi lett.

-Megölték? - döbbent le Rap Mon.
-Heh... Az enyhe kifejezés. - huppant le kanapéra -Szétmarcangolták azok a dögök. És igaza volt MiYoung -nak... Tényleg valami új faj szabadult a világra. Teljesen más volt a hulla kezén a sérülés, mint azén a faszién, akit a vidámparkban találtunk. Ezt a nőt széttépték.
-Marhára tudok örülni. - sóhajtott idegesen NamJoon.
-Vagyis ezek az izék a városban rohangálnak? - jaj, drága SoHyun-om.
-Ne aggódj! Nem fognak minket bántani. Maximum kívülállókat. - mondtam halál nyugodtan. 
-És mégis kik a kívülállók? - pillantott rám Yoon Gi a sarokból.
-A családunkhoz nem tartozó egyedek. - mondtam lehajtott fejjel. 
-Nos akkor nem nagyon kell aggódnunk - dőlt le a fotelba JiMin.
-Te nagyon idióta! - vágta tarkón Jin -Ettől még fordulhat a kocka és ellenünk fordulhatnak.
-Addig is próbáljunk meg pihenni. MiYoung első lesz a fürdésben, amíg J-Hope és Kook bemennek a spájzba és megnézik a biztonsági rendszert, hogy működik-e.
-És addig mi mit csinálunk? - kérdezte érdeklődve SoHyun.
-Te segítesz nekem rendbe tenni TaeHyung szobáját, mert ma este Sissy-vel ketten alszotok a szobám mellett. Nem akarok kockáztatni. V addig beépül hozzám ezért megkérem őt, hogy szedje össze a fontosabb holmijait.
-Egyet értek. - bólintott Jin.
-Akkor mindenki a dolgára. Suga, kérlek engedd meg Sissy fürdővízét, és Jin meg tákoljon össze valami vacsorát, mert éhen halok. - ezzel távozott a helységből SoHyunnal és V-vel. 

Kibattyogtam én is valami pizsamaféle után nézve és találtam is - akarom mondani kaptam - Rap Monster szekrényéből. Amikor a fürdőbe léptem pont akkor öntötte a fürdősót a vízbe Yoon Gi. Észrevette, hogy ott vagyok, de még kezével átkavarta a vizet.
-Gondoltam valamivel jobban fog esni a fürdő. - mondta, majd megtörölve a kezét a kijárat - vagyis felém - haladt. Megállt mellettem és egy apró puszit nyomott az arcomra, ezután távozott. Így is össze voltam zavarodva az egésztől, utána meg végképp nem tudtam mit csináljak. 
-Fürödjünk meg! - vettem egy mély levegőt és nekiláttam a vetkőzésnek. 

-Úristen, de jó megint megfürdeni. - dőltem hátra a kádban, egy csöppet kirázott a hideg, amelyet a jéghideg kád széle váltott ki belőlem. -Mentem el tudnék aludni.
Ekkor megint előtörtek bennem a kínok és a fájdalmak. Akaratlanul is pityeregni kezdtek, miközben a hasfalamba éles szúrás tört. Öt perces csöndben szenvedés után azt mondtam, hogy elég volt a fürdésből. Gyors iramban nyomtam a kezembe a tusfürdőből, bekentem magam vele, eldörzsöltem, majd lemostam. Hamar felkaptam az ideiglenes pizsamámat, majd a mosdókagylónál megmostam a fogamat is. Annyira megkönnyebbültem, már azt hittem, hogy algák nőnek a számban. 

Ahogy kiléptem a párás fürdőből megcsapott a hideg levegő. Szaporára vettem a lépteim és gyorsan befeküdtem a bevetett ágyba. Fetrengtem egy kicsit, míg megtaláltam a tökéletes pozíciót, majd SoHyun is betoppant. 
-Nézd mit kaptam TaeHyung-... Te sírtál. - komolyodott el.
-Nem. - ráztam meg a fejem.
-Nem kérdés volt. - ült le mellém -Mi a baj? Fáj valamid? Bántott valaki?
Szótlanul lehajtottam a fejem, nem akartam őt terhelni ilyen dolgokkal, amikor nagyon boldog V-vel.
-Yoon Gi mondott neked valamit? - erre felkaptam a fejem...