38.rész

Hyo Kim újra színre lép...

SoHyun POV.

Ahogy MiYoung-gal beszélgettünk azt éreztem, mintha újra barátságot kötöttünk volna az elmúlt évek után is. Nem volt kettőnkön kívül senki a szobában és végre minden apró-cseprő dolgot ki tudtunk beszélni, ami történt velünk.

-És amikor sétáltatok Suga-val, akkor történt valami? - fúrtam be magam jobban mellé vigyázva, hogy ne okozzak neki fájdalmat.

-Háát... - pirult el és pillantott másfelé.

-Na! - sürgettem -Nem érünk rá egész nap. Vagyis te igen, mert neked pihenned kell, de én nem, mert megyek majd Jin-nel kaját csinálni.

-Mióta vagy te ennyire vállalkozó szellemű? - döbbent le.

-Semióta, csak ő mondta, hogy jó lenne, ha nem csak téblábolnék egész nap Tae-val, hanem mondjuk segítenék is.

-Igaza van. - bólogatott egyetértően.

Ekkor valaki kopogott.

-Gyere! - mondta jól hallhatóan Sissy és az a személy jött be, akit a legkevésbé vártunk, a legváratlanabb szöveggel.

-Remélem nem baj, hogy befurakszok hozzátok csak így, de hoztam enni neked MiYoung, ha esetleg megéheznél. - rakta le tálcán eonni elé Rap Mon a nagyon guszta ételekből álló fogásokat.

-Váó! - úgy láttam nem csak én lepődtem meg -Nagyon szépen köszönöm Nami. Olyan figyelmes vagy. Tényleg köszönöm. - teljes szívéből mosolygott eonni-kám. 

Olyan rég láttam már őt ilyen gondtalanul, de Mon kitett magáért. ő sokkal inkább megérdemelné MiYoung-ot, nem úgy mint Suga. 

-Nincs mit. - mosolygott Rap Mon, miközben leült az ágy szélére -És hogy vagy? Fáj még a sebed?

-Köszönöm, már nem annyira. Hála JungKook-nak. -nézett széjjel az ételek között eonni -Húú! Azt se tudom melyikkel kezdjem.

-Hehe! Amelyikkel szeretnéd. De én már nem is zavarok tovább. - állt fel Nami.

-Ne menj! - Heee?? - Vagyis... Maradhatsz még... Ha akarsz.

-Öhm.. Tényleg nem szeretnék zavarni és amúgy is pihenned kell. - mondta és a kijárat felé vette az irányt, amjd még pár másodperc erejéig visszafordult -Ha esetleg még szükséged van bármire, akkor szólj!

-Oké. - mondta elhaló hangon Sissy.

NamJoon kiment és én azonnal MiYoung-ra pillantottam.

-Ez... mi... volt? - kérdeztem döbbenten, tagolva a mondatot.

-Én sem tudom. - rántotta meg vállait -Csak... beszélgettünk.

-Ez beszélgetés volt? - néztem rá, mire bólintott -Telepatikus módon flörtöltetek egymással.

-Te nem csak vak vagy, hanem hülye is. - mondta poker-face arcát felvéve.

-Mondtam már, hogy imádlak? - formáltam csíkká a számat és próbáltam elcsenni egy falatnyi húst, de ő a pálcikával rácsapott a kezemre -ÁÚ!

-Csinálj magadnak! - tömte magába a finom husit.

Hát igen... A kaja az egyetlen, ami nálunk vérre megy, így fogtam magam és kisétáltam a szobából. A lélegzetem is elállt, amikor láttam, hogy az ajtóban Suga állt és egy körülbelül velünk egyidős, rövid hajú, könnyű nőcske. 

-Khm... - köszörültem meg direkt a torkom, hogy észrevegyék magukat -Megkérdezhetem, hogy mégis kihez van szerencsém?

-HyoKim egy régi ismerős, de már megy is. - mondta Suga zavartan, majd bosszúsan a lányra nézett.

-Miért csak ismerős? A múltkori nem mondható réginek sem és ismerősi kapcsolatnak sem. - még a hangja is kényes.

-Azt mondtam már megy is. - fújt egyet és szabályosan kilökte a lány az ajtón.

-Ő az, akivel a múltkor lefeküdtél és csak hajnalban jöttél haza? - kérdeztem rá konkrétan. 

-Te honnan...? - képedt el.

-Szóval igen. - mondtam visszafojtott méreggel, mert úgy éreztem, ha nem teszem, akkor a ház nem marad a helyén -Van fogalmad róla, hogyan érezné magát Sissy, ha ezt tudná?

-Már rég tudom. - a vér megfagyott bennem, ahogyan meghallottam a hangját.

-MiYoung... - fordultam hátra.

-Azóta tudom, amióta az alagsorban beszéltétek NamJoon-nal. 

-Értem. - mondta elszégyellve magát Suga és elballagott.

Ki ez a gyerek? Csak így elfogadja a helyzetet? Ez a gyerek kezd az idegeimre menni.

-Állj meg Suga! - mondtam először higgadtan.

-Hagyd SoHyun! - mondta könnyes szemmel MiYoung, amibe belesajdult a szívem.

-NEM! - akkor már elvesztettem a türelmemet -Annyit sem ér neked Sissy, hogy kiküzd a bizalmát ezek után? MI??

-Úgyis eljátszottam és ezek után ő az, aki teljes mértékben csalódott bennem. Semmit nem érnék a próbálkozásaimmal.

-Szóval te ilyen féreg vagy. - az előtte lévő hangosabb megszólalásomra már a többiek is odajöttek hozzánk -Hogy lehetsz ennyire egy gerinctelen, nyomorult féreg, aki kihasználja a szerelmét? Mond már el nekem!
-SoHyun, hagyd őt! - állt mellém V.

-Nem. - jelentettem ki -Mindig hallgattam az ilyenekről, de most nem fogom hagyni, hogy a legjobb barátnőmet csessze át. 

Suga pár percig hallgatott, majd magabiztosan felemelte a fejét.

-Minek próbálkozzak, ha NamJoon már kezelésbe vette. - itt nem csak én, hanem még az említett személy is ledöbbent -Nála sokkal jobb kezekben lesz Sissy.

Még egy utolsót barátnőmre pillantott és eltűnt a szobájába, mi pedig ott maradtunk a padlót verdeső állunkkal.